Felfrissülés a testnek,és a léleknek
Üdvözöllek az oldalamon.
Ismerkedj meg a masszázs csodás világával....
A masszázsról általában mindenkinek valami nagyon kellemes dolog jut eszébe, és ezzel nincs is semmi probléma, hisz a kényeztető mozdulatsorok testi-lelki egészségünket szolgálja. S hogy miért jó, ha beiktatjuk mindennapjainkba a masszázst, és nemcsak a wellness hétvégéken használjuk ezt a szolgáltatást, megtudhatjuk a következőkből.
Mit jelent a masszázs szó, én honnan ered?
A masszázs szó eredete nem tisztázott. A francia massage kifejezés ugyanis a görög nyelvből ered: massein annyit tesz, dörzsölni. Ám nem kizárt, hogy a gyökereket az arab nyelvben kell keresni, ahol a mass jelentése: kézzel simogatni, nyomni. De a héberben is megtalálható a mases ige.
Mivel a masszírozás ösztönös mozdulat a fájdalom enyhítésére, így az ősi gyógyítók a világ minden táján alkalmazták, a fejlettebb kultúrák pedig rendszerekbe is foglalták mozdulataikat. Az ókori egyiptomiak például betegségek és sebek gyógyítására is használták a masszázst. Az első leírás ie. 2700 tájáról származik Kínából, ahol az eljárást akkoriban orvos papok végezték. Az irat szerint a reggeli ébredés után különösen hasznos a test átsimítása. Erről bárki meggyőződhet a gyakorlatban is: próbálja meg reggelente minél alaposabban átdörzsölni, átnyomkodni teste egyes részeit – meglátja, hamarosan átmelegszik, megtelik energiával, és az egész napot jobban bírja majd, mind fizikailag, mind lelkileg.
Hányféle masszázs létezik?
Nagyon sok masszázsfajta létezik. Elsősorban a keleti és nyugati masszázsfajtákat lehet ideológiájukban elkülöníteni, míg a keleti gondolkodás az embert, mint egységes egészet veszi figyelembe és a testben keringő energia-áramlásokra illetve ezek blokádjainak feloldására helyezi a hangsúlyt, a nyugati iskola a fájdalom helyét, a feszülő izmokat, myalgiás csomókat, izületi problémákat kezeli.Bár mostanában nagyon sok estben közelít egymáshoz a két iskola és összeolvadásukból is nagyon sok új masszázsfajta születik.Megkülönböztetjük még a frissítő, sport, gyógymasszázst és az úgynevezett alternatív masszázsfajtákat. (thai, lávaköves, mauri...)
Általános esetben heti hányszor ajánlatos masszíroztatni, illetve kinek ajánlott?
A masszázs mindenkinek ajánlott már egészen kisbaba kortól az egészen idős korig. Különösen nagy jelentőséggel bír az érintés a kicsik fejlődésében, az idős emberek pedig sajnos nagyon kevés érintést kapnak, ezért mentálisan sokat jelent, akár gyógyulásuk meggyorsítására is a masszázs, ezért jó ötlet például masszázst ajándékozni idős rokonainknak.Egy alkalom általában 30-60 percig tart, de alternatív masszázsfajtáknál ez több is lehet. Egyidejűleg heti egy masszázs már hamar érezhető változást eredményez egészségi állapotunkban, közérzetünkben, ennél gyakrabban heti két-három alkalommal akkor célszerű masszőrhöz fordulni, ha valami makacs izomcsomóval van dolgunk, és ezt érdemes egymást követő pár alkalommal teljesen kimasszíroztatni, de már az is ideális lenne, ha mindenkinek legalább havonta egyszer lenne fél órája önmagára, hamarosan megtérülne ez a befektetés. Hogyan hat a masszázs a bőrre, kötőszövetekre, izomzatra? -A masszázs kitágítja a bőr kapilláris ereit, ezzel növelve a létfontosságú, sejteket tápláló anyagok felvételét, és felgyorsítja az ártalmas méreganyagok eltávolítását. A fokozott vérkeringés elősegíti a bőr megfelelő nedvességtartalmának biztosítását, megakadályozva annak kiszáradását és viszketését.A masszázs közvetlen hatásaként csökken az izomtónus, fokozódik az anyagcsere, és így növekszik az izmok rugalmassága és teljesítőképessége. A fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Ezt a hatást használják ki a sportmasszőrök az aktív sportolók felfrissítésére, és teljesítményének fokozására.
Mikor nem ajánlott a masszázs?
Masszázs esetében is vannak bizonyos szabályok, melyeket be kell tartani, vannak olyan ellenjavallatok, amikor nem szabad masszíroztatni, a masszázs első számú alapszabálya is ez: Ne árts! Rosszindulatú daganatok (sebészeti vagy gyógyszeres kezelést igénylő stádiumban),Keringési zavart okozó szívbetegségek,Érrendszeri betegségek, kezeletlen magas vérnyomás,Súlyos érelmeszesedés,Infarktus utáni súlyos visszérbántalmak,Minden akut gyulladásos megbetegedés (visszérgyulladás, izületi gyulladás),Minden akut és krónikus fertőző betegség (tbc stb.),Fehérvérűség (leukémia, anemia, heamophilia),Tüdőasztma gyakori rohamok esetén,Aktív fekélyek, (gyomor-, ill. bél) veseelégtelenség, vesekő,Hirtelen fellépő ájulási rohamok (epilepszia, Adams-Stokes szindróma),Krónikus alkoholizmus, súlyos májzsugor, nedvező ekcéma, kiterjedt sebek,Pajzsmirigy-túlműködés szervi panaszokkal kísérve,Nem kompenzált cukorbetegség, vészes súlycsökkenés, ill. növekedés, terápiás röntgenkezelés utáni első hat-hét.
